A csényei önkéntes tűzoltó egylet alapszabályai (1895)

I.                   Rész

1.      § Czím

Az egylet czíme: csényei önkéntes tűzoltó egylet

2.      § Czél

Az egylet czélja a község területén és a szomszédos községekben  kiütött  tűz  rendszeres  oltása a parancsnok vezetése alatt, továbbá a veszedelemben forgó ember életének és a vésznek kitett ingó és ingatlan vagyon megmenekítése.

3.      § Székhely és nyelv

A testület székhelye: Csénye, hivatalos nyelve a magyar.

4.      § A pecsét

Az egylet pecsétje ezen közirattal: csényei önkéntes tűzoltó egylet; az alapító évszám és közepén keresztbe tett baltán nyugvó sisak.

5.      § A jövedelem

Az egylet jövedelmét képezi a községi hatóságnak egyes tagoknak és polgároknak  adományai.

6.      § A vagyon

Az egylet vagyonát képezik: a kegyes adományokból beszerzendő szerek és fölszerelés és ajándékozott ingó és ingatlan javak.

II.                Rész

7.      § Tagok

Az egylet áll: alapító, pártoló és működő tagokból.

a)      Alapító tag lehet, ki az egylet javára 5 forintnyi alapítványt tesz.

b)      Pártoló tag lehet mindaz ki az egylet javára 3 éven át legalább egy-egy forintot fizet.

c)      Működő tag lehet minden fedhetetlen jellemű egyén, ki legalább is 18 éves.

8.      § A tagok jogai

Minden alapító, pártoló és működő tagnak jogában áll a közgyűlésen megjelenni, ott tanácskozni, szavazni. Tisztviselővé azonban a kvalifikáció tekintetében csak az választható, ki önálló és Csényének rendes lakosa.

9.      § A működő tagok felvétele

Az egyletbe lépni kívánók abbeli szándékukat személyesen vagy írásban jelentik az igazoló választmánynak, ha ellenük kifogás nem tétetik rendes működő tagoknak felvétetnek.

10.  § A működő tagok kötelességei

Minden működő tag  tartozik

a)      Az egylet alap és szolgálati szabályzatot pontosan betartani

b)      Mint rendes tag  belépésekor aláírással kötelezi magát, hogy legalább 3 évig az egylet tagja marad; ezen idő előtt a kilépés csak rendkívüli esetben engedtetik meg, mely esetet elbírálni az igazgató választmánynak hatáskörébe tartozik.

11.  § A működő tagság megszűnése

1.      A 10.§ b) pontja esetében

2.      Kitiltás által és pedig:

a)      Ha az egylet alap és szolgálati szabályzatát harmadszori megintés után nem teljesíti.

b)      Ha erkölcsi hiba miatt bíróilag  elmarasztalva lett. A kitiltás jogát az igazgató választmány gyakorolja.

III.             Rész

12.  § Ügyvitel

Az egylet ügyei  vezettetnek        

1.      A közgyűlés

2.      Az igazgató választmány által

Az igazgató választmány áll:

a)      Elnök

b)      Alelnök

c)      Főparancsnok

d)     Alparancsnok

e)      Segédtiszt (Titkár)

f)       Pénztáros

g)      6 rendes választmányi tagból és 2 párttagból.

A szolgálati ügyek vezettetnek:

a)      Főparancsnok

b)      Alparancsnok

c)       Szakasz  és osztályparancsnok

d)     Szertáros

e)      Szolgálatvezető

13.  § Közgyűlés

A közgyűlés rendesen év kezdetén a választmány fölhívására Csényében, mint az egylet székhelyén tartatik, miről legalább 8 nappal előbb minden tag a tárgysorok közlése mellett közlevél útján értesíttetik, mely a tagok által láttamoztatik. Rendkívüli közgyűlés t fontos okok miatt, ha azt vagy a választmány kívánja, vagy ha 20 tag  indokolt írásbeli felhívása teszi szükségessé --  tartozik a választmány azt összehívni. A közgyűlésen általános szótöbbség határoz. E határozatok érvényességére legalább is 20 tagnak jelenléte szükséges. Ha első ízben 20 tag össze nem jönne, akkor 15 nap múlva új közgyűlés hívatik össze, a midőn a jelenlevő tagok számukra való tekintet nélkül határoznak.

A közgyűlés tárgyai:

1.      Titkári jelentés az elmúlt év eredményeiről.

2.      Pénztáros évi számadásának megvizsgálása.

3.      A jövő évi költségvetés megállapítása.

4.      Az alapszabályok netáni megváltoztatása.

5.      Minden 3. Évben a parancsnokok, tisztviselők és a választmányi tagok 3 évre való megválasztása szótöbbséggel.

6.      Indítványok melyre minden tűzoltó jogosult.

7.      Az egylet föloszlatásának tárgyalása, a mely a testületi tagok legalább ¾.részének indokolt írásbeli indítványára történhetik meg. A jegyzőkönyveket az Elnök, főparancsnok és titkáron  kívül még két rendes tag írja alá.

14.  § Igazgató választmány

Az igazgató választmány a közgyűlésnek minden határozataiért felelős. Amennyiben valamelyik tisztviselő akadályozva volna tisztét tovább folytatni, helyét az új választásig a választmány saját keretéből köteles betölteni.

Az igazgató választmány hatásköre:

a)      Az egyletet képviselni nevében szerződéseket kötni, melyek érvényességére az Elnök és Titkár aláírása szükséges.

b)      A tagok fölvétele és kitiltása fölött határozni.

c)      Az egylet helyiségei, építkezéseiről, az eszközök beszerzéséről és megőrzése felől gondoskodni.

d)     A közgyűlést egybehívni, annak az egyleti ügyek állásáról jelentést tenni ésa a jövő évi költségvetést megerősítés végett előterjeszteni. A választmány ülésében a titkár rendes jegyzőkönyvet vezet, melyet az elnök, a titkár és 2 választmányi tag hitelesít. A választmányi ülés 3 nappal előbb azon módon hivatik össze, mind a rendes közgyűlés.

IV.             Rész

Tisztviselők

15.  § Elnök

Az egyletet hatóságok és harmadik személyek irányában az elnök képviseli. Az Elnökről az egylet

16.  § Alelnök

Az alelnök minden hivatalos teendőiben az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.

17.  § Főparancsnok

Gyakorlati működés tekintetében az egylet vezetője, tűzvész alkalmával a vész helyén megjelenvén az egész működést okszerően vezényli, a működő tagok összességének feje ésképviselője, meghatározza a működő tagok szabályszerű szolgálatait, az alosztály és a szakaszparancsnokokkal egyetemben alkotja és tanítja a működő tagokat. Ő tesz javaslatot a választmánynak valamely eszköz beszerzéséről, végül a szertáros által nyilvántartott leltárt mindannyiszor ellenjegyzi.

18.  § Alparancsnok

Az alparancsnok minden hivatalos teendőiben a főparancsnokot helyettesíti.

19.  § Titkár

A titkár az ülésekről a jegyzőkönyvet vezeti és az egylet levelezéseit vezeti, tűzesetekről való jelentéseket s azok részletes leírását a választmányhoz beterjeszti. A főparancsnok segédtisztje, ha mint működő tag is szerepel.

20.  § Pénztáros

A pénztáros személyes felelőssége mellett kezeli az egylet pénzét és a szabályszerőleg indítványozott fizetéseket teljesíti. A jövedelemről és a kiadásokról rendes pénztári naplót vezet, a választmány kívánatára bármikor kikérhető. A pénztáros állandó, pontos jelentést tesz az egylet kintlévő követeléseit nyilvántartja.

21.  § Szertáros

A szertáros készíti a fölügyelete alatti eszközökről a leltárt, eszközli a gépek és tűzoltószerek rendben tarását és azok javíttatását.

22.  § Szolgálatvezető

Vezeti a működő tagok szolgálati ügyeit, megteszi az őrség beosztását, följegyzi az éjjeli őrség és gyakorlat mulasztásokat vezeti az anyakönyvet minden technikai szolgálathoz tartozó ügyet.

23.  § Szakasz és osztályparancsnok

A parancsnokok szakszerűen beosztják a működő tagokat, felügyelnek a közvetlen vezényletük alatt álló mászó és szivattyú csapatok működésére. A működések színhelyén a rend és csend megtartására ügyelnek.

V.                Rész

24.  § Egyenruha

A tagok egyenruhája télen veres zsinórral szegélyezett sötétkék zubbony és nadrág, nyáron pedig vászon zubbony és nadrágból áll.

25.  § Rangjel

A magyar országos tűzoltó szövetség VIII. rendes közgyűlésén elfogadott rangjelzés.

VI.             Rész

26.  § Az egyletnek a közigazgatási hatósághoz való viszonya

Az egylet magát a tűzvész helyén és közvetlen az oltásnál a közigazgatási hatóságnak alárendeli, a technikai működésben azonban független.

27.  § Az egyletnek a Magyar Királyság Kormányához való viszonya

Az esetben, ha az egylet az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartaná a Magyar Királyság Kormányáltal, amenyiben további működésének folytatása alól az állam, vagy egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék haladéktalanul felfüggesztetik, a felfüggesztés után elrendelendő szabályszerű vizsgálat eredményéhez képest fel is oszlatik, avagy esetleg alapszabályainak legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik.

28.  § Feloszlás

Az egylet feloszlását a közgyűlés határozhatja el, ezen határozat érvényessége az összes egyleti tagok kétharmadának szavazata szükséges, feloszlás esetében jogában áll a testületnek összes javait szótöbbséggel meghatározott valamely jótékony czélra fordítani. Az alapszabályok módosítása s az egylet feloszlása a Magyar Királyi belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett felterjesztendő.

Kelt Csényében, 1895 július hó 28.-án.

Függelék

az alapszabályok 14. és 28. § hoz.

A 14. § hoz: A választmányi üléseken érvényes határozat hozatalra az elnökön kívül legalábbis 6 választmányi tag jelenléte szükséges. Határozat hozatalnál szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A 28.§ hoz: Az egylet feloszlása esetén vagyonát a közgyűlés által meghatározott valamely jótékony czélra fordítja s ezért  határozat jóváhagyás végett a Magyar Királyi Belügyminisztériumhoz azonnal felterjesztendő.

Kelt  Csényében, 1896. január hó 30.-án

(Az eredeti alapító okirat megtekinthető a Vas megyei Levéltárban)